Kis karácsony, nagy karácsony
Kis karácsony, nagy karácsony,
Kisült-e már a kalácsom?
Ha kisült már, ide véle,
Hadd egyem meg melegében.
Jaj, de szép a karácsonyfa
Ragyog rajta a sok gyertya.
Itt egy szép gömb, ott egy labda.
Jaj de szép a karácsonyfa!
Kezem, lábam, jaj, de fázik,
Talpam alatt jég szikrázik.
Ha szikrázik, hadd szikrázzon,
Azért van ma szép karácsony!
Hull a hó
Hull a hó, hull a hó,
Mesebeli álom,
Télapó zúzmarát,
Fújdogál az ágon,
A kis nyúl didereg,
Megbújik a földön,
Nem baj, ha hull a hó,
Csak vadász ne jöjjön.
Parányi ökörszem,
Kuporog az ágon,
Vidáman csipogja,
Süt még nap a nyáron!
Karácsony estéje
Jó gyermekek öröme,
itt a szép karácsony.
Ajándékok özöne,
gyertya fényes fákon.
Águk erre-arra ring,
s mintha csengne-bongna mind.
Nem csak alma, meg dió,
egyéb is van rajta.
Ami kedve, ami jó
mindenféle fajta.
Itt könyvek, ott baba int,
kis Jézuska hozta mind.
Tündérálom
Karácsonyfa, tündérálom,
angyal hozta, angyal szárnyon,
minden jóval meg van rakva,
ami csak szép, ott csüng rajta.
Édes Atyánk, jó Istenünk,
ki örömet hoztál nekünk:
Jézus által életünkben,
dicsőítve légy lelkünkben.
Weöres Sándor: Száncsengő
Éj-mélyből fölzengő
-csing-ling-ling-száncsengő
Száncsengő-csing-ling-ling-
tél csendjén halkan ring.
Földobban két nagy ló
-kop-kop-kop-nyolc patkó.
Nyolc patkó-kop-kop-kop-
csönd-zsákból hangot lop.
Szétmálló hangerdő
-csing-ling-ling-száncsengő.
Száncsengő-csing-ling-ling-
tél öblén távol ring.
Weöres Sándor: Suttog a fenyves
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Télapó is már eljő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.
Tél szele hóval, faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő,
Húzza-rázza hűs szellő.
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Rászitál a hófelhő.
Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő.
Weöres Sándor: Szép a fenyő
Szép a fenyő télen, nyáron
Sose lepi dermedt álom
Míg az ágán jég szikrázik
Üde zöldje csak pompázik.
Nagykarácsony immár eljő,
Érkezik az új esztendő
Míg a mező dermed, fázik,
a zöld fenyves csak pompázik.
József Attila: Betlehemi királyok
Adjonisten Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem!
Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél,
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.
Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecseny király.
Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át,
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!
Télapó itt van
Télapó itt van
Hó a subája,
Jég a cipője,
Leng a szakálla,
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.
Két szarvas húzta
Szán repítette,
Gömbölyű zsákját,
Száz fele vitte.
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.
Hull a pelyhes
Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó!
Minden gyermek várva vár, vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró,
Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves öreg Télapó.
Nagyszakállú Télapó jó gyermek barátja,
Cukrot, diót, mogyorót, rejteget a zsákja.
Amerre jár reggelig, kiscipőcske megtelik,
megtölti a Télapó, ha üresen látja!